Teres(csényi) Ágoston Kecskeméten született 1931-ben. Középiskoláit a kecskeméti piaristáknál és a pápai bencéseknél végezte. 1949-ben Budapesten lépett be a jezsuita rendbe. Majd hazájától nyugatabbra ténykedett: Burgos, Frankfurt, Osló (utóbbi egyetemén szerzett tanári oklevelet matematikából, fizikából és csillagászatból). 1984-től a Vatikáni csillagvizsgáló csillagásza: észlel, publikál, kutat a csillagászattörténetben is.
Magyarul ez az egyetlen könyve. Nem fordítás, eleve magyarul írta, aztán fordították le más világnyelvekre is. A betlehemi csillag ürügyén szól sok mindenről: a csillagászat régi, történeti eseményeiről, és mai, modern problémáiról is. Igyekezett nemcsak a szaktudós és teológus társaihoz szólni, hanem az érdeklődő nagyközönség felé is fordulni: ezért a vártnál is nagyobb közönségsiker fogadta.
Tegnap Pécsett az Ősrobbanás és teremtéstörténet címmel tartott előadást. 70 évesen is: egy mozgékony, magas, sovány (59 kg-os), aktív, szellemileg friss, nyitott gondolkodású előadó. Naprakész a csillagászatból, izgatottan figyeli a legújabb mérési eredményeket. Az ősrobbanás feltétlen híve, az erős antropikus elvet vallja, és teljesen bizonyos abban: semmilyen más értelmes élőlény nincs a Világegyetemünkben: csakis az ember itt a Földön. Könyve is ebbe az irányba tesz lépéseket: a természettudomány (csillagászat) és a vallásos hit (Biblia) összeegyeztethető. Mindkettő célja az igazság megismerése. Teres Ágoston ebben hisz!
Könyve persze csillagászattörténeti, hiszen a régmúltat tárgyalja. Egyrészt azzal foglalkozik: mi történt itt 15 000 000 000 éve, amikor a természeti állandókat olyan finoman behangolták? Aztán azzal, ami 2008 évvel ezelőtt történt nem messze tőlünk: Izrael, Egyiptom, Mezopotámia területén és egén. Végül azzal ami Európában történt a 16. század végén és a 17. század elején: amikor a vallás és a csillagászat összevitatkozott, és az előbbi hatalmi szóval (tiltással, indexxel, börtönnel, máglyával) próbálta jobb útra téríteni az utóbbit.
Szerző: Keszthelyi Sándor