Kultúra / Könyv / Zsidósors Kiskunhalason

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Zsidósors Kiskunhalason

A könyv szerzői, Végső István és Simko Balázs, a szegedi tudományegyetemen, mint egyetemisták hasonló témákban kutattak, és amikor Randolph L. Braham, a magyar származású new york-i professzor által irányított alapítvány ösztöndíját 2000-ben elnyerték, úgy döntöttek, megírják könyvüket.

A könyv elsőlegesen a vészkorszakra koncentrál, de rengeteg információ található benne a halasi zsidók letelepedésétől, asszimilációján át, 1945 utáni életükön keresztül a mai időszakig. A kiskunhalasi zsidók már a 18. század végén megkezdhették tevékenységüket a városban, 19. század elején temetőjük, imaházuk, egyesületeik voltak, 1857-ben alakult meg a hitközségük. Ortodox jellegű az egyház, de a közösség asszimilált, neológ életet élt, és a halasi zsidók jól beépültek a kereskedelmi-, pénzügyi-, gazdasági-, kulturális- és sportéletbe. A fel-felbukkanó antiszemitizmus nem zavarta meg a diaszpóra életét, bár a helyenként szélsőséges sajtó állandóan uszított ellenük. A zsidótörvények érzékenyen érintettek egyes családokat, de még nem tettek tönkre senkit. 1941-ben 742 izraelita lakott itt. A férfiak egy jelentős részét munkaszolgálatra hívták be. A még helyben lakó közel 500 halasi zsidót 1944. május 22-én gettósították, június 17-én Szegedre a gyűjtőtáborba vitték, majd június végén deportálták. Nagy részük Strasshofba került, munkatáborokba, így szerencsére sok volt a holokauszt túlélője. A vészkorszak halasi áldozatainak összlétszáma mintegy 264 fő volt.

Hiánypótló is a mű, mert ilyen részletességgel a magyarországi zsidótörvények hatásait egyetlen régió, település vagy közösség életén keresztül még nem mutatták be. Számos interjú készült túlélőkkel, akik nem csak az 1944-es eseményekről, hanem az az előtti és az utáni történésekről is nyíltan beszéltek. A kiskunhalasi vasútállomáson 1944. október 11-én történt tömegmészárlásról is részletesen beszámol egy fejezet. Ez volt az első és utolsó tömegmészárlás a Horthy-kori Magyarországon. Az összes többi ismert mészárlás a nyilas érában zajlott le.

A L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelenő, márciusban már a boltokban kapható könyv 348. oldal, mellékletekkel, életrajzi mutatóval, idegen, zsidó szavak magyarázatával stb. Mintegy 36 fotó, ábra, térkép színesíti a szöveget, melyben számos túlélő, adatközlő visszaemlékezése, eredeti dokumentum és újságcikk részletek teszik hitelesebbé írásukat. A könyv kapható a kiskunhalasi múzeumban, a városi könyvtárban, a hitközségnél és több könyvesboltban.

A magyar holokauszt-kutatás legismertebb tudósa, Randolph L. Braham professzor a következőképpen méltatta a könyvet: "Ez nem csak helytörténeti-, vagy nem csak mártírkönyv, hanem egyben modell is, hogy helyi szinten is alapos és komoly kutatások végezhetők a vészkorszak kapcsán."

Végső István - Simko Balázs:
Zsidósors Kiskunhalason - Kisvárosi út a holokauszthoz.
L'Harmattan, Budapest, 2007.


© halmaz.hu