A listában külön vettem a magyar és nem magyar szerzők írásait.
A listában csak magyar nyelven olvasható művek szerepelnek.
A művek sorrendje az eredeti (a legtöbb esetben az első) megjelenési dátumok kronológiája alapján történt.
I. MAGYAR SZERZŐK (1955 - 2004, 16 MŰ)
- 1955 -
ÁKOS KÁROLY: A MISZTICIZMUS LÉLEKTANA, Művelt Nép – Tudományos és ismeretterjesztő Kiadó, Bp., 1955
Az első ilyen témával foglalkozó magyar szerzőtől megjelent írás, ami a valláskritika mellett a spiritizmus és az ezoterika jelenségeivel is foglalkozik – ami már jelzi, hogy mindezek a „kultúrkörök” szoros kapcsolatban vannak, és hasonló gondolkodásmódra vezethetők vissza.
- 1960 -
KIRÁLY JÓZSEF: MI A SPIRITZMUS? – OKKULT JELENSÉGEK LÉLEKTANI VIZSGÁLATA. Gondolat Könyvkiadó, Élet és Tudomány Kiskönyvtár, Bp., 1960.
A spiritzmus nem létezne túlvilághit nélkül, vagyis anélkül a láthatatlan világ nélkül, ami nélkül nem lennének meg a vallások sem – sokan tagadják, hogy a spiritzmus és a vallásosság nincs egymással kapcsolatban, de valójában egyik sem lenne meg a másik nélkül: a vallás a sátán közreműködésére hivatkozhat, ha kritizálja, míg a spiritzmus hívői alapvetően vallásos vagy vallásosságra erősen hajló, esetleg a „hivatalos, állam”-vallásból kiábrándult emberek, akik végre „látni és megtapasztalni szeretnék”, amiben addig „csak hittek”!
- 1961 -
BARANYAI ÁRPÁD: A HITETLENSÉG APOLÓGIÁJA – Az ateizmus védelme és a főbb katolikus dogmák rövid cáfolata. Kossuth Könyvkiadó, 1961.
Részlet az előszóból: „(...) a szerző világosan nyilatkozik (…): olyan ember írása, aki egykor védelmezője volt azoknak a hittételeknek, amelyeket most – úgy érzi – bírálni kénytelen, s amelyeket nagyon is jól ismer – elméleti értékükben, gyakorlati jelentőségükben egyaránt.” A Kiadó az előszóban még ideologizál, a konkrét mű azonban már nem – a katolicizmus kritizálóinak gyakorlati kézikönyve úgymond.
- 1961 -
ZOLTAI DÉNES: VILÁGNÉZETI NEVELÉS ÉS VALLÁSOS VILÁGNÉZET. Tankönyvkiadó, 1961.
Hasznos betekintést nyújt abba a törekvésbe, amely a világnézetet még tanítani, oktatni, nevelni szerette volna. Nyilvánvaló próbálkozás abból a szempontból, amit azon keresztény forrású írásokról írtam, amelyek a szektákat, mint nem keresztényi csoportosulásokat kívánta kritizálni.
- 1962 -
DR. KELEMEN KÁROLY, KELEMEN ESZTER: A BOSZORKÁNYGYÖKÉRTŐL A PENICILLINIG, Medicina Kiskönyvtár, Bp., 1962
„A sötétség évezrede” című fejezet így kezdődik: „A római birodalom bukása és a keresztény egyház hatalmának megszilárdulása után a tudományra gyászos időszak következett. Nagy Konstantin és utódai egymás után tiltották be a különböző orvosi iskolákat, mert ezekben az egyház ellenségeit, a pogány filozófia fenntartóit és terjesztőt látták. Az egyház azonban nemcsak a tudomány fejlődését, a természet megismerésére irányuló törekvéseket gátolta, hanem az orvosi gyakorlatot is szinte lehetetlenné tette. Az orvosi tevékenységet a szerzetesek és papok gyakorolták. A gyógyítás fő eszköze ismét az imádság és az ördögűzés lett. Ettől az időtől kezdve – egészen a reneszánsz hajnaláig – Európában semmi haladás nem történt a gyógyszertan terén, sőt az ókor eredményei is feledésbe merültek.”
- 1963 -
GECSE GUSZTÁV: VAN-E TÚLVILÁG?, Kossuth Könyvkiadó, 1963
Gecse Gusztávról tudni kell, hogy 1980-ban jelent meg tőle szintén a Kossuth Könyvkiadó gondozásában egy igen terjedelmes írás „Vallástörténet” című könyv
- 1964 -
GYENES ISTVÁN: BETEGSÉGEK ÉS CSODÁK, Medicina Könyvkiadó, Bp., 1964
A könyv ezzel kezdődik: „Csodák nincsenek, de csodahit az őskortól napjainkig él, különösen a mindenkit leginkább érdeklő egészséggel-betegséggel kapcsolatban.” Mivel a vallási miszticizmus egyik közkedvelt területe a betegségek csodával, csodás képességekkel való gyógyítása, így ez az összefoglaló is fontos lehet azok számára, hogy az elvakult vallásos hit milyen konkrét ártalmakkal, esetenként tragédiákkal szolgálhat, és szolgált a múltban a hétköznapi emberek számára!
- 1968 -
KULCSÁR ZSUZSANNA: INKVIZÍCIÓ ÉS BOSZORKÁNYPÖRÖK, Gondolat, Bp., 1968.
Kimerítő és részletes, bőséges forrásanyaggal ellátott munka, amiről mélyen hallgat a mai napig a keresztény felekezetek többsége!
- 1972 -
BENEDEK ISTVÁN: A TUDÁS ÚTJA. Gondolat, Bp., 1972.
Az írás elsősorban olvasmányos tudománytörténeti leírás, és a „felvilágosodás” fogalmának kiterjesztése és értelmezése az emberi tudás fejlődésére vetítve. Megtudhatjuk belőle, hogyan „vetkőzte le” az ember az idők és az ismeretek mennyiségének növekedése folyamán azt, ami elsősorban a valláshoz való merev és neurotikus ragaszkodásra bírta a századok folyamán, egészen napjainkig.
Következő oldal |