- 1793 -
MESLIER ABBÉ TESTAMENTUMA – Fordította: Nagy Géza, Kossuth Kiadó, 1961. Eredeti modern kiadás: 1939. Az eredeti első megjelenés éve: 1793!

A Bajomi Lázár Endre féle Előszó első sora így szól: „Kevés időzített bomba robbant akkorát a szellemi életben, mint Meslier abbé testamentuma.” – Ez a sor magáért beszél: egy papról, aki élete tapasztalatát röviden így foglalhatnánk össze = „Ne higgyetek a papok istenének”. Sokak szerint „a XVIII. század egyik „legveszedelmesebb” ateista írását hagyta a megdöbbent utókorra.” Vagyis igazi kultúrtörténeti csemege!

- 1841 -
FEUERBACH: A KERESZTÉNYSÉG LÉNYEGE, magyar kiadás: Akadémiai Kiadó, Bp., 1961. eredeti kiadás: 1841!

A valláskritika alapkönyve, mondhatjuk „bibliája”. A szerző elsöprő részletességgel, a teológusok aprólékosságával és lelkesedésével dolgozta ki azt az alaptételt, miszerint nem az isten teremtette az embert, hanem az ember teremtette az istent, kivetítve rá önvalója ideális elképzelését, és ezzel mintegy önmagától elidegenítve szemlélve imádni tudta azt. Az elemzők véleménye szerint a leganalitikusabban és leglogikusabban felépített kritika. Ennél fogva senki nem mondhatja, hogy járatos a kereszténység bírálatának kérdéseiben, aki nem ismeri ezt a művet! Keresztényi oldalról nem is tudták soha ezen írás érveit érdemlegesen cáfolni, így általában dogmatikus módszerekkel igyekeznek vagy az írás, vagy a szerzője hitelességét támadni – de többnyire nagyívben tudomást sem vesznek róla.

- 1870 -
MENTOVICH FERENC: AZ ÚJ VILÁGNÉZET. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974. Eredeti kiadás: 1870!

A rövidke írás majdnem tisztán a materializmus világnézeti leírását tartalmazza, a vallási eszmékhez viszonyítottan időnként – élvezetes, a 19. századvégi ízes, és szépen csengő magyarságával megfogalmazva.

- 1927 -
SIGMUND FREUD: EGY ILLÚZIÓ JÖVŐJE, magyar 2. kiadás: Párbeszéd Kiadó, Bp., 1991; 1. magyar kiadás: 1945, eredeti kiadás: 1927.

Sokan bírálták Freud-ot ezért a műért, holott nemigen adtak még ennél világosabb értelmezést magának a vallásos lelkület kialakulására vonatkozólag előtte. Freud valószínűleg ezért is írta meg a vallásos lélek mélylélektani elemzését - és nem azért, hogy a mélylélektant ezáltal a vallás területére is kiterjessze, mint érvényes alkalmazási körre. Freud valójában nem mond ítéletet a vallásról, inkább pusztán csak azt elemzi, hogyan alakul ki a hajlam a vallásos gondolkodásra, miért elkerülhetetlen, és hogyan kellene ezen hajlamainkhoz viszonyulnunk.

- 1950 -
ERICH FROMM: PSZICHOANALÍZIS ÉS VALLÁS, Akadémiai Könyvkiadó, Bp., 1995 (eredeti kiadás: 1950!) Fromm írását sokan nem tekintik klasszikus értelemben vett valláskritikai műnek, és valójában nem is az. Tulajdonképpen a vallásosság egyfajta evolúciós lépéseként felvázolja a maga „nem teisztikus humanista hitvallását”, vagy ahogy másutt fogalmaz: „nem istenhívő vallásosságát”. Az ő „alapdogmái” az igazságosság és a szeretet – ugyanakkor ez a humanista hitvallása radikális, eleve elutasító a bevett vallások és egyházak mindenféle bekebelezési kísérletével szemben. Ha úgy vesszük irányt és példát mutat azoknak, akiktől a vallásos szellemiség sorsa és gyakorlata függ.

- 1953 -
LUDWIG FEUERBACH: VÁLOGATOTT VALLÁSKRITIKAI ÍRÁSOK, Filozófiai Kiskönyvtár, Művelt Nép Könyvkiadó, Bp., 1953

- 1954 -
GORDON W ALLPORT: AZ ELŐÍTÉLET, Gondolat kiadó, Bp., 1977. Eredeti kiadás: 1954.

A vallásos gondolkodás egyik legfontosabb jellemzője az előítéletesség, mivel egyszerűen felfogható, könnyen követhető eszméket fogalmaz meg a legkomplexebb témákkal kapcsolatban is, majd ezeket sok irányból, mindenféle szimbolikus alapon működő állogikával, álokoskodások tömegével, vagy jól hangzó heurisztikákkal igyekszik alátámasztani, és ezzel a mindentudás illúzióját kölcsönzi, pontosabban annak a jognak a látszatát, hogy az illető néhány egyszerű kategóriára visszavezethet minden jelenséget, eseményt, amivel csak találkozik.

Allport így ír: „Az emberi elme egyik leghétköznapibb fogása a túláltalánosítás: ha egy gyűszűnyi tény is áll a rendelkezésünkre, nem habozunk akkora általánosításokat tenni, mint egy dézsa.” A könyv számos vallásra visszavezetett példával szemlélteti az előítéletességet – a különféle vallási propaganda módszereket is megtalálhatjuk benne. A vallásos hívők a saját vallásuk csoportján kívülieket általában előítéletesen szemlélik, így ezen gondolkodásmód megismerésével megérthető, hogy a vallások miért működnek úgy, ahogy. Hogy ezeknek az ismereteknek érvényessége van a vallásos gondolkodásra vonatkozóan, azt részben az is demonstrálja, ahogyan ezeket igyekeznek semmissé, rájuk nem vonatkozóvá tenni.

- 1958 -
J.A. LENCMAN: A KERESZTÉNYSÉG EREDETE, Gondolat Kiadó, Bp., 1960. Eredeti kiadás: 1958.

A Bevezetésben olvashatjuk: „A kereszténység eredetének tudományos vizsgálata azt mutatja, hogy a kereszténység, mint minden más vallás, meghatározott társadalmi és gazdasági viszonyok törvényszerű szülötte. Szigorúan tudományos kutatási módszerek alkalmazásával kimutatható továbbá, hogy a kereszténység egyáltalán nem „magasabb rendű” elvei és morális tulajdonságai miatt győzedelmeskedett a többi vallás fölött.” A könyv ezeket a tudományos vizsgálatokat tárja az olvasó elé.