A kínai kapcsolat terhe

Újabb megpróbáltatást okozott, hogy a székely rovásírás jelei nem csupán a keleti szõnyegek mintáival tartanak rokonságot, hanem a kínai írás egyes jeleivel is. Kuo Mozsonak, a Kínai Tudományos Akadémia elnökének is az volt a véleménye, hogy a sztyeppi írások a legkorábbi, karcolt technológiájú kínai írás rokonai. Ez a kõkori elõzményekkel is magyarázható, írástörténeti félreértésekre okot adó, széleskörû rokonság feltûnõ jellegzetessége a székely rovásírásnak.

Ezért aztán, ha régi kínai tárgy közelében visz az utam, igyekszem megvizsgálni a rajta lévõ jeleket. Így kerültem egy kelet-ázsiai régiségekkel zsúfolt múzeumba, ahol engedélyt kértem egy bronztárgy kézbevételére, amelyet közelebbrõl is meg kívántam szemlélni. Ezt egy rokonszenves muzeológusnõ lehetõvé is tette.

Miközben a bronztárgyat forgattam a kezemben, kedvesen megkérdezte, miért van szükségem a megtekintésére. Gyanútlanul elõadtam, hogy írástörténettel foglalkozom és különösen érdekelnek a kínai-székely íráskapcsolatok. A kínai írás ugyanis fogalomírás, ezért ha hasonló formájú jelekre bukkanunk a két írásban, a kínai jel segíthet a székely írásjel eredeti szóértékének felderítésekor. A kínai "Föld" és "atya" fogalomjelek például a hasonló alakú székely "f" és "ty" betûk õsét jelentõ szójelek értelmének felderítésében bizonyultak használhatónak. Innen tudjuk, hogy e két székely betû szójel elõdje milyen fogalmat jelölt.

Addig nem is volt semmi baj, amíg a beszélgetésben el nem jutottam a rovásírás szóhoz. Mit sem sejtve mondtam ki, a tudatlanok ártatlanságával. Nem gondoltam rá, hogy egyesek számára ez is szitokszó, amit jobb elkerülni.

A meglepõ válasz ugyanis így hangzott:
– Elõbb jön a rovásírás, aztán a gázkamrák. –

3. ábra. Kínai-székely jelpárhuzamok.

Nem volt e kijelentésben semmi ellenséges hangsúly, ajtót sem mutattak, nem vették ki a kezembõl a kínai bronzot sem, sõt tovább ülhettem az asztalnál is. Inkább szomorú megállapításként hangzott, ami elhangzott. Mégis megdöbbentem. A muzeológusnõ magyarázólag hozzátette, hogy az édesapja származásával "nem volt minden rendben" (ez az õ megfogalmazása), de ez mit sem változtatott a súlyos vád indokolatlanságán.

Nem éreztem haragot, vagy sértõdöttséget, hiszen a nõ egyébként nem volt bántó, azonban a rend kedvéért halkan mégis kikértem magam és a székely rovásírás nevében e megalapozatlan feltételezést. Több szó nem is esett errõl, talán még váltottunk is egymással néhány udvarias szót, a hangulat azonban elromlott. Mivel a bronzon amúgy sem találtam semmi érdekeset, megköszöntem a segítséget és továbbálltam.